2013. június 6., csütörtök

Újra itt

Sziasztok.Nem új részt hoztam,hanem szeretnék bocsánatot kérni,hogy eddig nem hoztam új részeket.Ennek egy oka van,és az az egy nem más mint,hogy azt hittem -vagyis hát akkor biztos voltam benne-, hogy törlődött a fiókom.És most hogy nézelődtem kiderült,hogy nem csak ideiglenes volt.Nagyon átvert ez az oldal,amitől egy kicsit mérges lettem,és ahogy anyukám mondaná "szedj hangyát". Na szóval ezért nem bírtam ebbe a blogba írni és ez elszomorított de nagyon.Mivel szeretek írni ezért elkezdtem egy új blogot amit IDE kattintva meg is találtok.Szóval mostantól kettő blogot fogok vezetni.Ezért is döntöttem el,hogy 2-3 hét után hozom mind kettő blogba a részeket. Kell egy kis idő míg megírom mind kettő részt. Na szóval a következő rész 2 hét múlva várható.Addig is nagyon szép napokat és akkor már nyári szünetet. A nyári szünetről jut eszembe.Végre nyári szünet és többet tudok majd foglalkozni majd a blogokkal. :)


Summer

2013. május 26., vasárnap

7. rész

 Sziasztok! Wow ti nagyszerűek vagytok! 14 feliratkozó,és 2000-nél több látogató.Nagyon szépen köszönöm!    Gondolom sok mindenki ismeri a Facebook nevű oldalt.Na szóval,csináltam egy csoportot amit megtaláltok IDE kattintva.Kérlek benneteket,hogy csatlakozzatok és ott lehet kérdezgetni a részekről is. :) Még valami. Megvan a blognak a Trailerje.Amit megtaláltok ITT.
Sajnálom,hogy ezt kell írnom,de addig nem hozok új részt míg meg nem lesz a 18  feliratkozó. Azért, mert tudni szeretném,hogy szoktátok-e olvasni.
Na akkor a részről.Nem nagyon volt hozzá ihletem,nagyon nehezen írtam meg,pedig nem lesz  valami bumm. Bár kinek mi bumm. Próbáltam úgy megírni,hogy valósághű legyen.Hát nem tudom,hogy sikerült.De ha kapok megjegyzéseket megtudom. Ez a rész sem lett hosszú de nem is szerettem volna nagyon hosszúra írni,mert a fontosabb történéseknek szeretnék majd nagyobb részeket. Jó olvasást, remélem tetszeni fog. :)               Kata xx

Még ha ez az élet nem is az, amit szeretnék, attól még igenis lehet értékes.És igen is értékes.Mert, nem tudnék annál értékesebbet elképzelni mint,hogy egy nagyon jó baráttal egy udvaron focizni.S látni a mosolyát ahogy minden szerencsétlenkedésemen nevet.Kihozza belőlem az őrültet.Mintha nem is lett volna a reggeli dolog.Teljesen elfeledkeztem róla.Nem is szeretnék rá emlékezni.Csak éljek a pillanatnak,egy nagyon jó pillanatnak.Ő az a barát aki mellett merek önmagam lenni. Jason mellett is önmagam vagyok.De valahogy ez sokkal másabb.Valami sokkal másabb érzés.
-Beállsz most te a kapuba csajszi?-húzogatta a szemöldökét Harry majd a kapufának dőlt.
-Csajszi? Hm nem is tudom.-húztam össze a szemeim és megfogtam az állam mintha nagyon gondolkoznék rajta.
-Na mi lesz már?Beállsz vagy nem?-jött közelebb hozzám és a kapuskesztyűt vette le a kezeiről.
-Beállok Harold.-mosolyogtam rá és elvettem a felém nyújtott kesztyűt.Beszaladtam a kapuba és mutattam,hogy rúghatja a labdát.Az biztos,hogy tartottam attól,hogy beálljak a kapuba,mert tuti,hogy be fogok engedni minden rúgást.
Harry meglendítette a lábát és már jött is a labda felém.Jött egyre közelebb,és végül mikor már oda ért hozzám belerúgtam,és csodák-csodájára nem ment be.-Nem ment be.De jó.-pattogtam,mint egy kisgyerek.
-Igen,nem ment be.-biggyesztette le Harry a száját,mint egy kisgyerek mikor nem kapott cukorkát az anyukájától.Megláttam és csak nevetni tudtam rajta.Végre egy nevetős nap. 
-Na rúgod már vagy tapsra vársz?-nyújtottam rá a nyelvem.
-Rúgom kislány,figyelj csak.-mutatott a labdára és már is belerúgott.Jött közelebb és közelebb és bement.
-Na ne már.-tártam szét a karom. Biztos,hogy a többi gólt beengedem.
-Sajnálom.Ha egyszer ilyen jó focis vagyok.-vált át a mosolya gúnyossá.
-Meg,ha egyszer ennyire beképzelt.-öltöttem rá a nyelvem, de miután vissza húztam már csak azt vettem észre,hogy Harry felém fut,ezért én is elkezdtem kapkodni a lábam.-Úgy is elkaplak Alex!
-Úgy sem kapsz el Harry.-futás közben válaszoltam neki,de már úgy,hogy majdnem elestem a nevetéstől. S ekkor megéreztem a kemény földet.
-Mondtam.-hallottam meg a rám nehézkedő hangját, és megpróbáltam valahogy vele szembe fordulni.És akkor megláttam gyönyörű,zöld színű szemeit.
-Gyönyörű szemed van.-kába voltam és egyben csendes.Nem tudtam mi van velem.Egy szem és miatta vagyok kábult.
-Tessék?-nevetett fel Harry, és fel tápászkodott rólam miközben nyújtotta a kezét,hogy fel segítsen a kemény földről.
-Semmi,csak azt mondtam,hogy szállj le rólam.-próbáltam valami elhihetőt mondani.
-Aham,én mást értettem,de mindegy.-engedte el a kezem és vissza futott a labdáért.
Szemek,azok a gyönyörű szemek.De mi volt benne az a csillogás? Még sosem láttam ilyet a szemeiben.
-Harry,mindjárt megyek csak iszok egyet.-kiabáltam utána és mikor hátra fordul megmutattam,hogy merre leszek. Bólintott egyet és én már futottam is a kerti csap felé.Oda értem és oda hajolva a csaphoz ittam egy kicsit,mert már nagyon szomjas voltam a sok futkározástól.Egyszer csak egy kezet éreztem meg a derekamnál,és felemel.Ijedtemben az összes vizet kiköptem a földre.-Ne, engedj el!-kapálóztam a lábammal,de ahelyett,hogy elengedett volna inkább megpörgetett.Majd végre lerakott a saját lábaimra,én meg ahogy tudtam szédelegve oda mentem a csaphoz,és a tenyerem, a folyó víz alá tartottam.Mikor megtelt vízzel,felé fordultam és a tenyerembe tartott vizet rálocsoltam.
-Hé.-igazította meg a haját, ami épp,hogy egy kicsit vizes lett.-Ez nem ér.
-De még,hogy ér.-vigyorogtam rá és rányújtottam a nyelvem.De kár volt,mert ő is rohant a csaphoz és már csak azt éreztem,hogy a felsőmre víz esett.-Jól van Harold.Ezt nem úszod meg szárazon.Szó szerint.-szaladtam én is mellé és a nyakába ugrottam.Ő megragadta a két kezem és úgy kezdett el velem rohanni.Ment velem pár kört és visszaérkeztünk a csap elé.Gyorsan lepattantam és a csaphoz igyekeztem.Egy kicsit befogtam a még mindig folyó csapot és Harry felé spriccoltam.Mikor hozzáért a hideg víz egyből hátrébb ugrott egyet.
-Nincs jó idő az ilyesmihez.-futott felém és ő is így cselekedett mint én.Csak sajnos én sokkal vizesebb lettem mint ő.
-Jó elég,elég.-fogtam az egyik kezemmel a hasam a másikat pedig előre nyújtottam,stopot jelezve.
-Jól van megkíméllek.Nem szeretném,hogy megfázz.-lépkedett közelebb hozzám és megdörzsölte az egyik karom.-Nem fázol?
-Egy picit.De te miattad.-nyújtottam rá az ujjam,és próbáltam mérges arcot vágni de hát nem nagyon sikerült.Ő mellette,hogy is lehetne valaki mérges? Hát én most egyáltalán nem vagyok mérges,sőt.Boldog is vagyok.És ezért hálával tartozom neki.Mert egy ilyen rossz reggel után,fel tudott vidítani.Pedig engem nem a legkönnyebb.
-Gyere szerintem már ideje haza indulnunk.-ölelte át egyik kezével a vállam,és én el is kezdtem sétálni.Tényleg ideje lenne haza menni,meg szeretném velük ezt a dolgot beszélni.Most normálisan,nem úgy hogy elrohanok mint egy őrült.Elsőnek meg szeretném ismerni őket jobban és azután eldönteni,hogy utálom őket.Mert addig kedvesek voltak.Kivéve azt a dolgot ami történt.Még,ha meg is kedvelem őket,nem fogom elfogadni,hogy talán ők a szüleim.Mert eddig úgy tudtam -hittem-, hogy azok voltak a szüleim, akik meghaltak.

2013. május 19., vasárnap

1 Díjam

Nagyon szépen köszönöm ezt a díjat Réka Styles                                                                                                  
Szabályok:
1.) 11 dolgot írj magadról
2.) A jelölő minden kérdésére válaszolnod kell
3.) 11 kérdést fel kell tenned
4.) 11 embert kell megjelölni
11 dolog magamról:
1.  Imádok blogokat olvasni
2. Kedvenc színem/színeim a zöld,lila,rózsaszín
3. Imádok énekelni de sajnos hangom nincssok
4. Imádom a One Directiont
5. Barna a hajam és barna a szemem is
6. Szeretek rajzolni
7. 4. osztályban Német nyelvet kezdtem el tanulni, de már nagyon megbántam
8. Van egy húgom és egy öcsém
9. Imádok írni és talán majd ezzel szeretnék foglalkozni
10. Nincs valami nagy önbizalmam
11. Még nem voltam nyaralni

Válaszok:

1. Mióta írsz blogot?
 Úgy karácsony előtt kezdtem el egy másik blogot,de nem tetszett ezért sok gondolkozás után úgy döntöttem,hogy írok egy újat.
 
 2.Tél vagy Tavasz?
 Tavasz

3.Nyár vagy Ősz?
Nyár
4.Kedvenc sorozatod?
Így jártam anyátokkal

5.Kedvenc városod?
Nincs nagyon. 

6.Milyen színű a szemed?
Barna

7.Kedvenc hónap?
 Július
  
8.Kedvenc évszak?
Nyár

9.Kutya vagy macska? 
Macska

1o. Van testvéred?
Igen,egy húgom és egy öcsém

11.Van házi állatod? Ha igen mi?
Igen van,egy kutya.

11. kérdés :
1. Kedven étel?
2. Kedvenc blog?
3. Ha elutazhatnál valahova,akkor hova mennél el?
4. Fiúkkal vagy lányokkal vagy el jobban?
5. Twilight vagy Vámpírnaplók?
6. Körülbelül hány blogot olvasol?
7. Hogy szoktál neki kezdeni egy új rész megírásához?
8. Hány blogod van?
9. Van testvéred?
10. Ki a példaképed?
11. Kedvenc zeneszámod?

Akiknek tovább küldöm (nem tudok 11-et):



 

2013. május 15., szerda

6. rész

Sziasztok!Mint láthatjátok nagy átalakításon ment át a blog.Nagyon szépen köszönöm a fejlécet és a kritikát MmOo.
Na és ha kritikáról beszélünk.Elolvastam a kritikát amit kaptam és úgy döntöttem hogy a Zenész fiú mostantól nem jön képbe.Szeretném ha jó lenne a blog ezért döntöttem el ezt a dolgot.
Láttam hogy 1 személy leiratkozott.Ennyire rossz lenne a blog? Mert ha igen akkor nem folytatom tovább.De még van esély szóval akkor hozom a következő részt ha meglesz a 10 feliratkozó. Bocsánat de akkor legalább tudom hogy olvassák. Na de beszéljünk kicsit erről a részről.Nem vagyok nagyon megelégedve vele.Nem tudom miért de nem.Nem is lett valami hosszú.Szóval elnézéseteket kérem. Kata xx


-Micsoda?Ez nem jó vicc.- válaszoltam idegesen.Ha vicc akkor ilyenekkel ne vicceljen mert nem humoros,egyáltalán nem.
-Nem vicc Alex.Tényleg mi vagyunk a szüleid.- mondta Kathrine.
-Jól van engem érdekel.Biztos, hogy önök nem a szüleim.Ők már meghaltak egy autóbalesetben.- álltam fel az asztaltól és kirohantam.Nem, ők nem lehetnek a szüleim!Ők már meghaltak.Azért jöttek, hogy hazudjanak? Hát köszönöm nem kérek belőle és belőlük sem.Ezekkel a gondolatokkal el otthonról.Nem volt célom hogy hova mennyek.Csak el onnan messzire.
Végül egy parkban kötöttem ki, ahol alig volt pár lélek.Nagyon "örültem" neki, mert legalább nem látják a kisírt szemem.Leültem egy üres padra és még jobban elkezdtem zokogni. Elővettem a zsebemből a telefonom és megnyitottam egy fényképet.Azt a fényképet amin a szüleimmel vagyok,egy nappal az autóbaleset előtt.Vissza idéztem azt a napot amikor az a szörnyűség történt.


Visszaemlékezés...

-Alex,drágám gyere! Indulnunk kell az iskolába.-mondta az édes hangján anyu.
-Megyek már.- kiáltottam a szobámból.Becsuktam a könyvemet.Imádtam olvasni.Amikor csak tehettem olvastam.Az olvasás mindig megnyugtatott bármi baj volt.
Leraktam az éjjeli szekrényemre a könyvet és a vállamra vettem a táskám.Mentem is ki az előszobába ahol  már anyu és apu várt.Adtam mind a kettőjük arcára egy puszit és már indultunk is az autóhoz.Mikor odaértünk beleültünk a járműbe és már indultunk is.Az iskola úgy 30 percre volt tőlünk ezért beleraktam a fülembe a fülhallgatót és elindítottam egy zeneszámot.És éppen ebben a percben megláttam, hogy egy kocsi rossz sávba jön jön és már csak azt éreztem hogy mindenem rettentően fáj.Ez után valaki kihívta a mentőket és én megúsztam egy kéztöréssel, de a szüleim meghaltak.


Szorongattam a telefonomat még mindig.Miért ők haltak meg?Miért nem én?Most akkor nem éreznék ilyen rettentően nagy fájdalmat.Miért jöttek most ők vendégségbe?Ha nem jöttek volna,most nem éreznék újra ilyet.Most az iskolában ülhetnék,hülyéskedhetnék Jason-nel és gyakorolhatnám a dalom az X-Factorba.És ehelyett itt ülök kisírt szemekkel.Mindent elrontott ez a baleset és ők.Nem akarom őket hibáztatni,de miért kell azt mondani, hogy ők a szüleim!?Mikor nem ők!?De láttam már filmekben és hallottam már olyat hogy valakit örökbe fogadtak.De az nem lehet.Az nem lehet, hogy örökbe fogadtak.De ha igaz,akkor miért nem mondták el nekem?Mondjuk kiskoromba.Mert akkor megértettem volna és fel tudtam volna dolgozni.De, hogy 16 évig abban a tudatban éltem,hogy ők a vér szerinti szüleim és lehet,hogy nem is.
-Alex,te miért sírsz?-zavarta meg a gondolkodásomat egy nagyon ismerős hang.
-Mi?Nem is sírtam.-próbáltam észrevétlenül le törölni a könnyeim.
-Látom, hogy sírtál.Mi a baj?-ült le mellém Harry.Na ennyit arról,hogy legalább nem látja senki a kisírt szemeim.
-Minden baj Harry.Érted? Minden! A szüleim meghaltak.Akik most jöttek vendégek azt állítják hogy ők a szüleim.-mondtam el neki a bajaimat.
-Nagyon sajnálom Alex.-szomorodott el az ő arca is.
-De attól sajnállak.Nem tudom,hogy ilyen kedves,jó ének tudással rendelkező lánynak miért kell ilyeneken keresztül mennie.És megjegyzem csinos is.-vágott egy picit vicces arcot amin halványan elmosolyodtam.Miért vált ki belőlem ilyeneket?
-Csinos? Dehogy vagyok én csinos.-ellenkeztem.Mindig is kicsi volt az önbizalmam az egyszer biztos.
-Hidd már el hogy csinos vagy és szép.Szerinted miért mosolygok mindig amikor veled vagyok?
-Mert nőből vagyok?kérdeztem egy kicsit éles hangon és szipogtam egyet.
-Mert tetszel nekem.- mondta. -Persze mint egy barát.Sosem másznák rá egy barátra, nyugi.
-Értem én,értem.Nyugodt vagyok.Vagyis-e miatt.-nem egyáltalán nem voltam ez miatt nyugodt.Lehet hogy csak pár napja találkoztunk még meg ilyesmi de azért nekem egy kicsit bejött.
-Figyelj ide jól.Ne szomorkodj ilyenek miatt.Nem éri meg.-mosolygott rám biztatóan.Tudom, hogy hülyeség de ettől a mosolytól valahogy jobb kedvre derültem.-Menjünk el inkább valahova szórakozni.Hogy elfelejtsd a történteket.-egy kicsit elgondolkoztam rajta.Nem vagyok én még olyan állapotban, hogy most elmenjek valahova.De ha el akarom felejteni ezt a kis incidenst akkor el kell mennem.
-Rendben menjünk.-válaszoltam tömören, és felálltam az üllőhelyemről.
-Na hova menjünk akkor?-csatlakozott hozzám Harry is.
-Bárhova csak messzire.És felejtsem el a ma történteket.-bárhova mehetünk csak felejtsem el ezeket amik megsirattak.Nem akarok rá gondolni legalább pár órára ne.De azt nem tudom elkerülni, hogy újra előjöjjön valami ilyesmi érzés.Mert még ma haza kell mennem és újból találkozok velük.Nagyitól is meg kell kérdeznem,hogy ő tudott-e erről az egész dologról.Ezekkel a gondolatokkal sétáltam lassan Harry mellett.Kicsit megnyugtató érzés volt, hogy van valaki mellettem.Lehet,hogy még mikor visszaemlékeztem erre a szörnyű balesetre egyedül szerettem volna lenni, de jobb valakivel lenni akinek megmondhatom a gondjaim.Így kiürül belőlem minden gond és jobb érzéssel tölti el az egész testem.
-Hahó Alex.Itt vagy?- legyezi a kezét Harry az arcom előtt és ezzel kizökkentet a gondolkodásomból.
-Persze itt vagyok.Mit mondtál?-ráztam meg egy kicsit a fejem,hogy visszatérjek a gondolkodás világából.
-Mit szólnál hozzá,hogy ha fociznánk egyet?-fordult velem szemben ez által neki is mentem.
-Hát,nekem jó.-léptem egyet hátra.De hát felesleges volt mert Harry jött is utánam.Valamit mutogatott a szeménél.Nem értettem miről van szó majd rájöttem.Amikor sírtam a festékem teljesen szétkenődött.Már próbáltam is letörölni de ahogy észrevettem így még jobban szétkentem.
-Segítsek?-mosolygott rám édesen amitől nekem is felfelé görbült a szám.
-Hát,elfogadom a segítséged.-néztem fel rá,mert hozzá képest egy kis törpe vagyok.
Elővett a zsebéből egy papír zsebkendőt és próbált megszabadítani a festékemtől.Hát lehet,hogy fiú de neki jobban sikerült mint nekem. 
-Köszönöm.-néztem rá hálásan.Ő csak bólintott egyet és már folytattuk is a sétálást a focizási helyünkhöz.Nem tudok focizni az egyszer biztos,de jól szeretném érzeni magam és úgy érzem,hogy most vele sikerülni fog.Akármennyire is rossz még a kedvem.De úgy érzem a rossz kedvem változni fog majd ha vele maradok.Mert Harry közelében muszáj mosolyognom,mert ezt váltja ki belőlem.De,hogy miért?Fogalmam sincs.Talán mert jó barátom lesz? Vagy valami másért? Hát ez még a jövő titka.De muszáj vele lennem.Mert mosolyogni akarok, és nem sírni.

2013. május 10., péntek

Nem rész :)

Sziasztok :) Elértük a 8 feliratkozót.Nagyon szépen köszönöm :) Ez valami eszméletlen jól esett :)
Nem gondoltam volna hogy miután kiraktam az új részt már is feliratkoznak ketten :) Nagyon boldog vagyok :)
Na de végül csináltam egy *KE* sztori kérős oldalt :) IDE kattintva megláthatod és kérhetsz :) Remélem ez az oldal is tetszeni fog nektek :) és ITT lehet jelentkezni társszerkesztőnek :) Annyi a dolgod hogy írsz üzenetbe egy saját rövid *KE* sztorit és én eldöntöm kié a legjobb és ő lesz a társszerkesztő :) Kata xx

5. rész

Megpróbáltam hosszúra csinálni ezt a részt. :) Nagyon szépen köszönöm a kommenteket nagyon jól esik :) Imádlak benneteket :) És akkor hozom a kövi részt ha még 2 feliratkozó lesz :) Bocsánat de már vagy 2 hete csak 6 feliratkozó van.Mondjuk nem mintha nem esne jól ez a 6 feliratkozó de akkor is.Legalább tudom hogy mások is olvassák :) És lehet hogy csinálok még egy blogot ami  azzal foglalkozik hogy saját *KE* sztorikat lehet kérni :) Most egy kicsit sok linket raktam be hogy el tudjátok képzelni majd a történteket. :) Kata xx

 
-Igen!-mondták egyszerre.Mikor meghallottam ezt a kis szócskát azt hittem elájulok.Tovább jutottam.Ez nem lehet igaz.Nagyon meglepődtem és nagyon boldog voltam.Egyből elkezdtem örömömben ugrálni és átöleltem Jason-t.
-Köszönöm.Nagyon szépen köszönöm.-szólaltam meg mikor már elváltunk Jason-nel egymástól.Nagyon boldogan mentem le a színpadról.Nem tudom elhinni hogy tovább jutottam.Csak nem lehet olyan rossz hangom,de még most jön az igazi megpróbáltatás.Ha még ennél is tovább jutok akkor tényleg jó vagyok.De nekem ennyi is elég lenne.Így legalább tudom hogy nincs nagyon rossz hangom. 
Még egyszer megköszöntem és lementünk a színpadról.
-Úristen Jason.Tovább jutottam.-ugráltam mint egy 4 éves kisgyerek.
-Igen tudom Hercegnő.Ott voltam.-mosolygott gúnyosan.-Mondtam hogy tovább jutsz.Ugye megmondtam,ugye?-csikizett meg.Én nagyon csikis vagyok ezért nagyon nevettem.
-Igen megmondtad csak most már fejezd be légy szíves.-nevettem továbbra is.De ő végre abba hagyta és én már végre nem akartam megfulladni a nevetéstől.
-Na látod Alex,tovább jutottál.-ölelt át Harry.Tényleg,Harry hol ült mert nem láttam!?
-Igen tudom,és majd kicsattanok az örömtől.-ugrándoztam a karjaiban még mindig.Hm de finom illata volt.Nekem mostantól ez az illat Harry illat lesz.Döntöttem el magamban.
-Azt látom Alex,azt látom.-mosolygott rám ő is.
-Amúgy hol ültél?Nem láttalak.
-Nagyon hátul ültem hogy ha vannak rajongók-és az lehet- akkor ne támadjanak le.
-Értem-bólogattam.Ezután még egy kicsit dicsérgettek-ami valljuk be nagyon jól esett-és haza indultunk.Kíváncsi voltam hogy kik lesznek azok a bizonyos vendégek.Vajon ismerem őket?Vagy nagyi most szeretné bemutatni elsőnek?Gondolkoztam ezeken a dolgokon.
Az úton nagyon sokat beszélgettünk mindenféléről.Például hogy mit fogok legközelebb énekelni?Megint egy saját dalt vagy valami mást.Fogalmam sem volt még róla de hát még van körülbelül három napom hogy eldöntsem.Arról is beszélgettünk hogy Jason mikor tanult meg gitározni. 
-Hát olyan 6 éves lehettem amikor elsőnek gitár került a kezembe.Akkor nem nagyon voltam oda érte ezért inkább nem is szerettem volna tovább folytatni.Azután Alex mindig mondta hogy nagyon jól gitároztam miért hagytam abba,folytassam.Annyit könyörgött hogy végül 13 évesen folytattam és meg is szerettem.És most itt vagyok és egy koncerteteken gitározom.-mesélte el ezt a kis történetet Jason.Igaz,tényleg nagyon szépen és jól tud gitározni.Még beszélgettünk ilyesmikről és jobban megismertem Harry-t.Nagyon jó fej gyerek az egyszer biztos.És azok a szemek és a göndör  fürtjei...elbabonáztak.Úgy érzem hogy jó barátok leszünk.De nem okáig.Mert nem örökre fog náluk gitározni Jason.Igen,Jason-nek nagyon sokat kell megköszönnöm.Megismertem 5 ilyen elbűvölő fiút miatta.
A házunk előtt leparkolt Harry és mi megköszöntük neki a fuvart és hogy ott volt velem vagyis velünk.Megvártuk míg Harry elhajt és mikor láttuk hogy már messze jár beszaladtunk a házba.Nagyi már a konyhában csinálhatott valamit mert isteni illatok szálltak.
-Nagyi bejutottam.Igen-t válaszolt mindenki.-öleltem át az én egyetlen kis nagyimat.
-Ez nagyon jó kis lányom.Gratulálok ügyes vagy.-ölelt át ő is.Úgy imádom őt örülök hogy van nekem.-Nem lenne kedved velem egy kis sütit csinálni?Holnapra a vendégeknek.
-De persze lenne kedvem.Jason te segítesz nekünk?-fordultam Jason felé mikor már nagyi elengedett öleléséből.
-Segítek,miért ne? Úgy sincs otthon senki.-rántotta meg a vállát és átölelt.Igen m már csak ilyen ölelkezősek vagyunk.
Miután nagyi meggyőződött arról hogy szeretnénk-e sütni előkereste a szükséges dolgokat a sütéshez.Én felszaladtam a szobámba átöltözni hogy azért még se piszkoljam össze az iskolai ruhám.Mikor minden ruhadarabot magamra öltöttem vissza is mentem nagyiék.Mire visszaértem már nagyi mindent előszedett és Jason-t próbálta rábeszélni hogy vegyen fel egy virágos kötőt.De hát úgy látszott nem valami sikeresen.
-Nem,nem szeretném felvenni.Olyan nem tudom milyen.-húzódott el nagyitól.
-Olyan lányos?-szóltam közbe.
-Igen.Pontosan.-helyeselte amit mondok.
-Jaj mert belehalsz ha most egy fél órára felveszed.Nem lát senki.-emeltem fel a kezemet.Mondjuk nem mintha én másmilyen lennék de akkor is.Egy fél órára felveheti.Nekem is egy szívecskéset kell felvennem és az se néz ki jobban.Szóval örüljön hogy a virágosat kapta.
Végül nagyon nehezen de rábeszéltük hogy vegye fel és már neki is kezdtünk a sütemény sütéshez.A kezembe vettem a lisztet és beleszerettem volna szórni egy tálba de az én kis Jason-öm meglökte a kezem és mind a ketten lisztesek lettünk.Na még jó hogy átöltöztem.
-De ügyes vagy komolyan.-nevettem el magam.
-Köszönöm.Meg okos is.-hajolt meg előttem.
-Meg egoista is.-nyújtottam rá a nyelvem ő meg vágott egy sértődött arcot. Még volt pár ilyen ügyetlen lépése és nekem is de végül kész lett a sütemény.Párat sunyiban befalatoztam de úgy hogy nagyikám ne vegye észre. Hagytuk egy kicsikét hűlni és én addig újra átöltöztem.Komolyan holnapra nem marad egy tiszta ruhám.Mikor ezeket is felvettem észrevettem hogy most Jason-höz öltöztem.Ezért gyorsan előkotortam a fényképező gépem a szekrényemből és már mentem is Jason-höz.
-Na kis pajtás.Ezért mert össze liszteztél és az orrom összecsokiztad ezért csinálsz velem egy fényképet.-mutogattam a gépemet.
-Muszáj? Nincs most sok kedvem hozzá.-húzta el a száját.Na nem azt már nem.
-De-de,fogsz velem csinálni egyet vigasztalásért.
-Jól van,de csak azért mert szeretlek te kis fotó mániás.
-Köszönöm én is te kis ügyeske.- vigyorogtam rá.Gyorsan a háta mögé mentem mert a kanapén ült és meg akartam csinálni a fotót de nagyi kivette a kezemből az én kis masinám.
-Nem most én csinálok.-rakta a szeme elé.Én csak meghúztam a vállam azt gondolva hogy "miért is ne" és átkaroltam hátulról az én kis barátomat.Mikor kész lett nagyi oda jött és megmutatta a művét.
-Ó nagyi nem is lett rossz.Ez megy Twiter-re.-indultam meg a szobám felé és Jason is követett.Elővettem a laptopom,csatlakoztattam a fényképező gépet és feltöltöttem rá a fotót.Mikor átment már raktam is ki.


@Jason_Stewart Te kis ügyeske.Remélem máskor is lesz ilyen és te leszel lisztes és csokis :) A xx
Még miután kiraktuk a fényképet sokat beszélgettünk a szobámba.De már este 9 óra körül Jason-t felhívta az anyukája hogy menjen haza.Ő nagy nehezen de haza ment.Elköszöntem tőle és küldtem pár süteményt az anyukájának és a testvérének.Mikor elment még egy picikét megnéztem az e-mail-jeimet de nem érkezett semmi.Fura is volt hogy nem írt a Zenész fiú.De most nem annyira érdekelt.Inkább elmentem lefürödni.Tudtam hogy holnap jönnek a vendégek ezért hamar el szerettem volna aludni hogy ne nézzek ki egy hullának előttük.Megmosakodtam jó alaposan,megmostam a hajkoronám és már ki is szálltam a zuhanykabinból.Megtörölköztem és felvettem a pizsamám.A hajam törölközővel egy kicsit megtörölgettem és elővettem a hajszárítót.Meg is szárítottam és már dőltem is befelé az ágyamba.Nagyon kicsit még néztem a tv-t de már fáradtan voltam ezért kikapcsoltam és lehunytam a szemeim.Nem kellet sok idő már is álomvilágba kerültem.


Az ébresztő óra pittyegésére ébredtem.
-Na ne elfelejtettem kikapcsolni.-dünnyögtem magamba.Ma nem lesz -legalábbis nekem-iskola, a vendégek miatt.Kinyomtam és próbáltam vissza aludni.De hát már esélytelen volt.Nem tudtam vissza aludni hiába próbáltam.Ezért inkább kikászálódtam az ágyikómból és valami rendes ruhát kezdtem el keresni.Most nem volt túl sok kedvem nagyon kiöltözni ezért csak egy baglyos barna felsőt választottam egy koptatott nadrággal.

Fel is vettem ezeket és lementem a konyhába egy nagy bögre kakaót készíteni.Előszedtem a kakaóport,a tejet és a cukrot.Mindent megcsináltam és beleraktam a mikróba hogy melegedjen egy kicsit.Mikor már úgy éreztem hogy jó a hőmérséklete kivettem és belekortyoltam.
-Hmm tökéletes.-gondoltam magamba.Még párat kortyoltam bele mikor elfogyott.Be raktam a mosogató gépbe mikor meghallottam hogy nyitódik az ajtó.Kinéztem a konyhából és láttam hogy nagyi volt az,egy nővel,egy férfival és egy körülbelül annyi idős lánnyal mint én.Ki mentem most már teljesen a konyhából és köszöntöttem őket.
-Jó napot! Alexandra Davis vagyok.-nyújtottam a kezem a nő felé.
-Üdv.Kathrine Smith.-fogatta el ő is a kézfogásom.A férfit is ugyan így köszöntottem.
-Szia Alex.David Smith vagyok.-rázott velem ős is kezet.
-Szia Alex vagyok.De szerintem már hallottad.-nyújtottam felé is a kezem.
-Sony Smith vagyok.De figyelj nem vagyunk mi most olyan helyen hogy kezet fogjunk.Inkább ölelj meg.-mondta és meg se várta mint mondok átölelt.Milyen aranyos lány.
-Örülök hogy megismerkedtetek.Megmutatom a szobátokat.-szólalt meg most már nagyikám is és mutatta a szobájuk felé az utat.Elsőnek Kathrine-ék szobáját mutatta meg utána pedig Sony-ét.
 Hagytuk hogy kipakoljanak és míg az előbb említettet csinálták mi addig nagyival előkészítettük a reggelit.Már minden kész volt mikor már ők is lejöttek.Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk reggelizni.Nagyon szimpatikus embereknek tűntek.Remélem míg itt lesznek kijövök majd velük.
-Alex,figyelj.Mondani szeretnénk neked valamit.-rakta le a villáját David.Én kíváncsian néztem őket.Nem értettem miről lehetett szó.
-Figyelek.-mosolyogtam rá.
-Tudjuk hogy pár éve meghaltak a szüleid.De valamit nem tudsz.
-Mit nem tudok?-az előtti mondattól egy kicsit szomorú lettem és egy egy nagyon picit mérges.Mit nem mondott el vajon nekem a nagyi?
-Nagyon sajnáljuk hidd el hogy nem kerestünk fel eddig ezzel.De nem bírtunk volna látni téged.
-Miért nem?
-Mert mi vagyunk az igazi szüleid.
 

2013. május 8., szerda

Nem új rész :)

Sziasztok :) Ez most nem új rész :/ Írtam pár saját *KE* sztorit és úgy döntöttem ezt veletek is megosztom. :)    Kata xx
                                                              
Louis-sal már kicsi korotok óta barátok vagytok.Nagyon sokat lógtatok együtt a kelleténél is többet.Te mondtad Louis-nak hogy induljon az X-Factorba mert nagyon jó a hangja.Ő megfogadta a tanácsod és indult is.És ez miatt már 2 éve nem találkoztatok csak néha-néha beszélgettetek telefonon.De az sem volt valami tartalmas beszélgetés.Mindig sietnie kellet valahova és ez téged elszomorított.Ő volt a legjobb barátot és régebben többet éreztél iránta mint barátság.De most nem tudod hogy még mindig tetszik neked vagy nem mert már nagyon régen láttad.
Kint ültél a teraszotokon mikor megállt előttetek egy fekete autó.Felemelted a fejed a telefonod mögül és megláttad hogy egy kapucnis fiú száll ki az autóból.Mikor közelebb jött megláttad hogy mosolyog.Fogalmad sem volt hogy ki az.Egyszer csak levette a kapucniját és megláttad veled szemben Louis-t.Azt hitted azon nyomban elsírod magad de volt még egy pici önuralmad ezért csak gyorsan odarohantál hozzá és szorosan átölelted.
-Ó (T/N) annyira hiányoztál.-ölelt még szorosabban.
-Te is nekem Louis.Nem tudod elképzelni mennyire.-folyt végig egy könnycsepp az arcodon mikor az ölelést megszakítottad.
-Hé ne sírj.Most már itt vagyok.És egy ideig látni fogsz.-mosolygott rád és letörölte a könnycseppet.Te nem értetted hogy most miről van szó.De gondolom csak egy hétig marad mert fellépései is lesznek és ilyenek.Ezt Louis is észrevette és folytatta is.-Mert velem jössz egy időre Londonba.
-Micsoda?-vágtad rá egyből.Nem tudod elképzelni hogy Louis el akar téged vinni Londonba.És hogy újra vele lehetsz.
-Igen jól hallottad.Két nap és indulunk.-te nem válaszoltál hanem gyorsan az ölébe ugrottál.
2 nap múlva....
Már a London-hoz menő gépen ültök.Te éppen zenét hallgatsz míg Louis alszik.Nagyon aranyos látvány nyújtott neked ezért sokáig nézted hogy alszik.Egyszer csak elmosolyodik.
-Hogy alszom? Aranyosan?-nyitotta ki az egyik szemét.
-Öhm... Ja bocs.-gyűrted szégyenlősen a füled mögé egy tincsedet.
-Semmi baj.Réka,mióta lettél ilyen szégyenlős?-nyitotta ki már mind a két szemét.
-Nem tudom Louis.-erőltettél egy mosolyt az arcodra.De igazából tudtad miért.Mert szerelmes vagy belé.Ezen a két napon megtudtad hogy mindig az a Louis aki régen volt és hogy az érzéseid nem múltak el.
-Én tudom.Ugyan úgy érzel mint én.Én legalábbis úgy érzem hogy már nem tekintek rád barátként-mondta.Te erre nagyon elszomorodtál és könnyfátyol lett a szemed előtt.
-Nem vagyok már a barátod?-kérdezted szomorúan.
-Nem már nem vagy a barátom.-hagyott egy kis szünetet.-Nekem te a szerelmem vagy.-hajolt közelebb és megcsókolt.T is viszonoztad a csókját és még út közben megbeszéltétek hogy mostantól egy párt alkottok.






Egy csodálatos tavaszi napra ébredtél.Nagyon fura volt neked mert London-ban nem mindig van ilyen jó idő.Ezért arra a döntésre jutottál hogy elmész egyet futni.Megkerested a sport ruhád,magadra öltötted és már indultál is futni a parkba.Nagyon kellemes volt ez a meleg idő ezért nagyon sokat futottál.Mikor már haza indultál volna megláttad hogy kikötődött a cipőfűződ.Lehajoltál és be akartad kötni de éppen akkor jött neked valaki.Akkora nagy erővel hogy hátra borultál.
-Hé nem látsz vagy mi?-álltál fel felháborodottan.De mikor megláttad azt a személyt aki neked ment egyből elszállt a haragod.Csoda szép tenger kék szeme elkápráztatott.A barna fürtjei,a ruha stílusa.Egy fekete-fehér csíkos pólót viselt piros nadrággal.Nagyon jól nézett ki.
-Ne haragudj véletlenül volt.Jól vagy?-mért végig hogy nincs-e semmi sérülésed.
-Ne..m se..mmi baj.-mosolyogtál rá.De ekkor eszedbe jutott valami.Mintha ez a fiú ismerős lenne neked.Ki lehet? Gondolkoztál rajta majd eszedbe jutott hogy ő Louis Tomlinson a One Direction-ből.
-Amúgy a nevem Louis.-nyújtotta kézfogásra a kezét.
-(T/N).-fogadtad el a kézfogást.
-Szép neved van.-mosolygott rád.-Nincs kedved csatlakozni hozzánk?Éppen focizunk.-mutatta a kezében lévő labdát neked.
-Hát nem tudom.Nem zavarok?-húztad oldalra a szád.
-Dehogy zavarsz.Ha zavarnál nem kérdeztem volna meg.-villantotta meg a 100 wattos mosolyát.Elfogadtad a meghívást.Bemutatkoztak a fiúk is és nagyon jót fociztatok.Sokat hülyéskedtetek és nevetgéltetek.De te amikor tehetted Louis közelében voltál.Észrevetted hogy ő is próbál hozzád közeledni ami nagyon jól esett neked.Mikor már elfáradtál elköszöntél a fiúktól és hazaindultál.Vagyis indultál volna mert Louis utánad szaladt.
-(T/N)! Nem lenne kedved eljönni velem holnap egy vacsorára?-meglepett a kérdése de nem gondolkoztál rajta sokat.Egyből válaszoltál.Egy ilyen aranyos,kedves,nagyon jó emberrel aki még jól is néz ki miért ne?
-De lenne kedvem.-mosolyogtál rá.Ő is így tett.
-Ő remek.Akkor holnap érted megyek 8 órára.
-De nem is tudod hogy lakom.-vágtál értetlen fejet.
-Azt bízd csak rám.-kacsintott egyet és adott egy puszit az arcodra búcsúzás ként.
Másnap 8 órakor ott is volt a házatoknál.Nagyon jól telt a randi és még párszor el is mentetek és egyszer egy vacsora közbe megkérte hogy legyél a barátnője.Te természetesen igent mondtál.2 év múlva el is vett feleségül és 2 gyermeket is szültél neki.És boldogan éltetek míg meg nem haltatok.

 





Louissal már egy éve együtt vagytok.Mindig is nagyon szerettétek egymást de Louis-nak nagyon sok koncertje volt ezért nem tudott veled nagyon sokat együtt lenni. Ez neked nagyon fájt mert te nagyon szeretted Louis-t.De tudtad hogy az ő részéről is így van csak azért koncerteznie is kell mert imádja amit csinál és a rajongókat is szereti.És ezt te is tudod hogy fontosak neki a rajongók.
Otthon ültél és nézted a tv-ben a régi videókat amit még együtt vettetek fel Louissal amikor még nem volt ennyi dolguk.Nagyon szépek voltak azok idők de neked nagyon hiányzott.Ezért úgy döntöttél hogy egy kis időre elköltözöl Louis-tól.Gondolkodni egy kicsit rólatok,a kapcsolatokról.Be szaladtál a szobátokba és a szekrényedből gyorsan beledobáltad a bőröndjeidbe a ruháid,sminkjeid és egyéb dolgaid.Mikor már az ajtónál álltál eszedbe jutott valami.Kerestél egy papírt és tollat és leírtad Louis-nak hogy mit érzel."Louis nekem el kell mennem egy kicsit gondolkodni.Gondolkodni a kapcsolatunkról.Kérlek érts meg engem.Szeretlek de el kell döntenem hogy folytassam-e úgy ezt a kapcsolatot hogy te mindig dolgozol én meg alig találkozok veled. Nagyon Szeretlek, (T/N)"
Mikor megírtad ezt a pár sort már rohantál is kifelé az ajtón hogy ne kelljen Louissal találkoznod.Mert ha meglátnád egyből elsírnád magad.Beleültél a kocsidba és hajtottál is haza anyukádék.
1 nappal később...
Kopogást hallottál ezért gyorsan lerohantál a lépcsőtökön hogy kinyisd az ajtót.Anyukádék nem voltak itthon mert dolgozniuk kellett.Leértél a lépcsőn és már nyitottad is ki az ajtót.Louis állt előtted csurom vizesen.
-(T/N) kérlek gyere vissza hozzám.Én nagyon szeretlek téged.-mondta könnyes szemekkel.Amikor megláttad a te szemeidben is könnyek gyűltek.
-Louis én is szeretlek,nagyon.Csak gondolkoznom kell rajta hogy folytatni akarom-e ezt a dolgot.
-Megígérem hogy többet fogok veled lenni.Minden egyes percet veled fogom tölteni.A próbákra is elviszlek.A koncerteken is ott leszel velem.Csak kérlek gyere vissza.Az életemnél is jobban szeretlek ezért kérem hogy-térdelt le eléd -(T/N) leszel a feleségem?-te ezen a kérdésen nagyon meglepődtél.Mindig is arra vágytál hogy elvehessen Louis Tomlinson és most itt térdel előtted és meg szeretné kérni a kezed.Rajta kislány válaszolj!
-Igen.Veled akarom leélni az életem Louis.-emelted fel és megcsókoltad.
-Ígérem veled leszek,minden percben,minden órában míg a halál el nem választ.-húzta fel az ujjadra a gyűrűt.
3 hónap után hozzá is mentél feleségül és lett két gyermeketek.És tényleg együtt maradtatok míg a halál el nem választott.
 



 


Zayn-nel már 1 éve együtt vagytok.Most lenne az 1 éves évfordulótok de Zayn-nek fellépése van.De megígérte hogy bepótoljátok egyszer.Hát ezt nem nagyon hiszed el neki mert mostanában nem nagyon van otthon.
Otthon ülsz a kanapén romantikus filmet nézel és már majdnem elsírod magad mikor meghallod hogy nyitódik az ajtó és belép valaki egy nagy csokor rózsával a kezében.Az arcát nem látod mert a rózsák eltakarják.De te tudod hogy ki lehet az.Felállsz a kanapéról és elindulsz felé.Mikor a közelében vagy elveszi az arca elől a rózsákat és meglátod a szerelmedet, Zayn-t.
-Ne haragudj hogy koncerteznem kellett.Hidd el ha nem lett volna muszáj veled lettem volna minden percben.Mert te vagy nekem a mindenem.-nyújtotta át neked a rózsákat.Te erre nagyon meghatódsz és egy könnycsepp végigcsordul az arcodon.
-Zayn.Ez valami gyönyörű.-könnyeztél és megcsókoltad.
-Nem olyan gyönyörű mint te.-szakította félbe a csókot de után folytattátok.Zayn letette az asztalra a csokrot és a lábadtól felemelt és felvitt az emeletre.Innen a fantáziátokra bízom :D